Újévi napsütés Tihanyban

On: 2021.05.30.

Ha Újév napján kék az ég, és süt a nap, nehéz ellenállni a hívásnak, menni kell a szabadba! Hova is máshová, mint a Balaton mellé. Van nekünk a „Gyors balatoni sétaprogramunk”, ami azt jelenti, hogy tíz perc alatt Alsóörsön vagyunk, sétálunk egyet a kikötőben, és tűzünk is haza. (A Veszprémből a Balatonra húzott merőleges vonal Alsóörsnél találkozik a parttal). Illetve van a „minden más”, amikor több időt találunk, és távolibb helyeket látogatunk meg.

Most úgy döntünk, több időnk van.

Egész Tihanyig nyomulunk hát, ahol jó séta esik a napon

a Rév és a Balaton-kutató Intézet közti szakaszon. Az intézet neve valójában Limnológiai Intézet, de nem is ez a lényeg, hanem az a mikroklíma, ami a körülötte levő fél kilométeres útszakaszon érint meg minket. A századélős épületek, a kőfalak mellett kanyargó út, a mediterrán parti fenyők közt megcsillanó víz, mind

elragadóan tengerparti hangulatot áraszt.

Nem általában tengerpartit, hanem konkrétan, mintha az egykori Abbázia (ma Opatija) tájain járnánk. Ott ugyanígy hegyoldalban kanyarog az út a Monarchia-korabeli épületek közt, túloldalt a píneafák mögött pedig megcsillan a tenger kékje.

Aki járt már arra, tegyen egyszer egy próbát itt, Tihanyban, járjon egyet a Balaton-kutató intézet táján, és fel fogja ismerni a rokonságot.

A Balaton persze tenger. Nem itt Tihany keleti oldalán, hanem mindenhol a Mi tengerünk. Megyünk hozzá, és nézzük, hadd szárnyaljon a lelkünk a víz távlatai felett. Opatijánál sem végtelen a tengeri horizont, hisz ott Fiume-Rijeka és Abbázia-Opatija között a Kvarner Öböl alig nagyobb, mint a Balaton Keleti medencéje.

Ilyenkor télen Tihany partjain sétálva további, tengerre jellemző látványok is fogadnak.

Először is,

a víz sokkal kékebb télen.

A januári napsütésben ragyogó azúrkéken tükrözi vissza az eget, ahogy a végtelenbe nyúlik. Mert igen, ilyenkor a napsütés ellenére is van olyan magas a páratartalom, hogy a túlpart belevész, és a víz végtelen. Külön kell figyelnünk, hogy arra, kelet felé észrevegyük a kenesei-akarattyai partokat.

Másodszor, a kövek. Tihany egy nagy szikla a vízben, s kis sziklák veszik körül a lábánál. Itt nincs iszap, ami felkavarodjon.

A téli, tiszta vízen át messzire belátni a víz alá a kövekig

úgy, mint a Balaton nagy tengertestvérénél.

A Magyar Tenger, télen
A képekre kattintva nagy méretben nyílnak meg

Habzsoljuk hát a tengerérzést, sétálunk a parti sétányon, és gyönyörködünk. A jó idő, és a szépség másokat is kicsalt ide, nem sétálunk egyedül, de azért még nincs nyári tömeg.

Nem úgy fent, a faluban. Épphogy véletlen találtunk egy parkolót, mert valaki épp kiállt onnan.

Mert
Tihanyban telt ház van az újévi napsütésben.

Az utcák pezsegnek a sétálóktól. Fent, az Apátság kilátójánál olyan tömeg nyüzsög, fotóz, szelfizik, csodálja a panorámát, hogy távolságtartó óvatosságból inkább a dombon a fák között járunk, és onnan nézünk az öbölre. A tömeges csodálatot megértjük. Szemet vonzó ez a látvány, a füredi lankákkal, melyet a Cholnoky-féle Balaton földrajzkönyv „Füredi Riviérá”-nak nevez. Abból a könyvből tudunk meg, hogy a „riviéra” földrajzi név, s nem kizárólag helynév. A vízre néző, déli lejtésű domboldal értendő alatta. Ahogy ezt az öblöt a tájjal együtt elnézi az ember, valóban a Riviéra jut eszébe.

Tihany mindig is a „legturistásabb hely” volt a Balatonnál, most is igazolja, hogy nem hanyagolják el a látogatók. Meg is érdemli. A kedélyes

ékszerdoboz-utcácskák, a szépen felújított korhű házakkal
valóban bájos, és kellő méretű besétálható teret adnak itt a romantikára hajló látogatónak. Kicsit talán túl sok látogatónak. Nyáron még annál is többnek. Pedig a forróságban már nem is olyan nagy élvezet a kis ékszerfalu, ami akkor már alig látszik az izzadva tolongó turistatömegtől. Tudjuk. Próbáltuk már többször is különféle külföldi látogatóinkkal, mindig elhatározva aztán, hogy „nyáron ide nem”.

Mégis, milyen jó, hogy itt télen is találni pezsgést, látványt, Tihanyt!

Sétálunk, dicsérünk, csodáljuk az ilyenkor is kinyitó szuvenírboltokat, kerülgetjük a tömeget, és büszkék is vagyunk, hogy van nekünk itt a Balatonnál egy ilyen becses kis látványékszerünk.